Amikor az emberek az internetre gondolnak, legtöbbször a Google, a Facebook vagy épp a YouTube ugrik be. Pedig ezek csak a felszínt jelentik. Az online világ valójában sokkal mélyebb, mint amit egy keresőmotor képes elérni. A darkweb pedig ennek a mélységnek a legsötétebb rétege.
Az internet három arca: hol helyezkedik el a darkweb?
Az internet nem egy homogén egész, hanem különböző rétegekből áll. Ezek közül a legismertebb a „felszíni web” vagy más néven clear web, amit a keresőmotorok indexelnek. Ez csupán az internet körülbelül 4 százaléka.
A következő réteg a deep web, amelyet már nem látsz Google-ből keresve. Ide tartoznak például a jelszóval védett adatbázisok, webes levelezések, privát fájlok és céges rendszerek. Ez a réteg a becslések szerint az internet több mint 90 százalékát teszi ki.
A darkweb pedig a deep weben belül található, és a teljes internet nagyjából 6 százalékát képezi. Ez a rész speciális hozzáférést igényel, például Tor böngészőt, és gyakran szándékosan elrejtett tartalmakat kínál.
| Internet réteg | Leírás | A teljes internethez viszonyított arány |
|---|---|---|
| Clear web | Nyilvánosan elérhető, keresőmotorok által indexelt tartalom | kb. 4% |
| Deep web | Nem indexelt tartalom: jelszóval védett oldalak, adatbázisok, e-mailek | kb. 90% |
| Darkweb | A deep web egy speciális, anonimitást igénylő része | kb. 6% |
Miért nehéz pontosan meghatározni a darkweb méretét?
A darkweb esetében minden a láthatatlanságra és az anonimitásra épül, így a pontos nagyságát gyakorlatilag lehetetlen meghatározni. Több tényező is megnehezíti a mérhetőséget:
- Nem indexált tartalom
A darkweben lévő oldalak nem jelennek meg a keresőmotorokban, így nem lehet őket hagyományos módon összeszámolni.
- Folyamatosan változó struktúra
Sok darkweb oldal rövid életű, napokon vagy heteken belül megszűnik, új címeken bukkan fel vagy teljesen eltűnik.
- Bonyolult hozzáférés
Speciális protokollokkal, rejtett hálózatokon működik, így még a kutatók is csak kis részéhez tudnak hozzáférni.
- Mit jelent a „méret”?
A darkweb „méretét” mérhetjük oldalak számában, adattartalomban vagy forgalomban is – de ezek eltérő számokat fognak adni, attól függően, mit vizsgálunk.

A legismertebb és legszélesebb körben használt darkweb böngészők:
| Böngésző neve | Rövid leírás |
|---|---|
| Tor Browser | A legnépszerűbb darkweb böngésző, amely az Onion hálózatra épül. Ingyenes, nyílt forráskódú, és az anonimitásra optimalizált. Külön .onion végződésű weboldalakat lehet vele elérni. |
| I2P (Invisible Internet Project) | Egy alternatív anonim hálózat és hozzá tartozó böngészési lehetőség. Más rendszerű, mint a Tor, saját protokollokon működik, és kevésbé ismert, de rendkívül biztonságos. |
| Freenet | Főként fájlmegosztásra és cenzúraellenes kommunikációra épült decentralizált hálózat. A böngészés mellett lehetőséget nyújt közösségi fórumok és blogok működtetésére is. |
Ezeket a böngészőket nem a hagyományos weboldalakra szánták. A fő céljuk az anonimitás, az információszabadság és a személyes adatok védelme, de sajnos ezek a funkciók a tiltott tartalmakhoz való hozzáférést is lehetővé teszik, ezért használatukhoz különös óvatosság szükséges.
A jéghegy-hasonlat: a darkweb a mélyben lapul
Képzeld el az internetet egy jéghegyként. A jéghegy csúcsa, amit a víz felett látunk, az a clear web. A néhány százaléknyi látható oldal. A vízfelszín alatt pedig ott húzódik a deep web, aminek a sűrűjében megbújik a darkweb is, mint egy különleges, elzárt alvilág.
Bár a darkweb csak a teljes internet körülbelül 6 százalékát jelenti, jelentősége mégis óriási, főként az anonimitásra épülő kommunikáció, információmegosztás és – nem ritkán – illegális tevékenységek miatt.
Az, hogy a darkweb viszonylag kicsi, nem jelenti azt, hogy jelentéktelen lenne. Sőt, épp az ellenkezője: ez a kis szelet rendkívül koncentrált, gyakran kritikus fontosságú tartalmakat rejt.
Felhasznált források:



